„Megosztom az embereket…” – a Gayradio vendége volt: Albert Györgyi

 

„Megosztom az embereket…” – a Gayradio vendége volt: Albert Györgyi

[img_assist|nid=383|title=|desc=|link=none|align=left|width=113|height=150]Március 29-én az Unisex c. műsorban beszélgettünk Györgyivel. Györgyi az a személyiség, akit az emberek vagy imádnak, vagy pedig egyszerűen megfojtanának egy kanál vízben. „Azért lehetséges ez, mert finoman szólva a társadalmi konvenciókat nem mindig sikerül betartanom…és ami a vicces, hogy ebből nekem származott eddig a legtöbb hátrányom” – vallja.  Egy ilyen ember szerintem mindig érdekes…Jómagam például igencsak díjazom, ha valaki őszinte, és utálja a képmutatást. [img_assist|nid=386|title=|desc=|link=popup|align=left|width=100|height=150]Ennek kapcsán persze azonnal szóba került nemrég megjelent könyve, ami a Miért pont ők? – a férfiak fogságában címet viseli. Ha netán valaki még nem hallott volna a számtalan botrányt kiváltott műről, Györgyi ebben a férjeiről, pasijairól, illetve a pasikhoz fűződő lazább-szorosabb kapcsolatairól, és a szexről ír. Kendőzetlenül, brutálisan, egyes szám első személyben. A férfiak név nélkül szerepelnek benne, de sok az egyértelmű utalás, amiből a sajtó jónéhány téves következtetést is levont. Na, itt akkor most le is rántjuk a leplet az egyik legtöbbet emlegetett „esetről”, amikor a szépreményű kezdő színészt szinte mindenki Stohl Andrással azonosította. Györgyi erről ezt mesélte: „Egyszer valaki feldobta ezt a nevet, majd kezdett elterjedni. Mi pedig jókat röhögtünk rajta Bucival (Stohl)…Aztán egy tévéműsorban megkérdeztem a riportert, hogy mégis, miből gondolták, hogy Stohl Andrásról van szó, amikor a leírás akár Kamarás Ivánra is vonatkozhatott volna….Na, több se kellett a sajtónak: másnap már címlapon hozták, hogy nem Stohl, hanem Kamarás volt a szeretője Albert Györgyinek! Én meg nem győztem exkuzálni magam Iván előtt, akit családjával együtt szinte gyerekkora óta ismerek…” Ezt a könyvet Györgyi saját bevallása szerint igazából azért írta meg, mert rá akarta döbbenteni a hasonló cipőben járó nőket arra, hogy más is van, akit megcsalnak, megvernek, elhagynak, tehát nincsenek egyedül… [img_assist|nid=385|title=|desc=|link=popup|align=right|width=120|height=90]Természetesen sok mindennel megvádolták ezzel kapcsolatban is, például, hogy azért hintette el, hogy válik a férjétől, mert ettől is azt remélte, jobban fogy majd a könyv. Ezen Györgyi nagyon megdöbbent: „Soha nem tenném meg, hogy a privát életemet, a kapcsolatomat feláldozzam anyagi érdekek miatt.” Ha röviden össze akarnánk foglalni a dolgokat, bizton állíthatjuk, hogy Györgyinek a pasikkal sosem volt igazán szerencséje. És persze ő sem működik másképp, mint legtöbbünk: ha egyszer szerelmes lesz, oda se bagózik pl. a baráti tanácsokra, figyelmeztetésekre, hiszen ilyenkor az ember eleve el se hiszi a rossz dolgokat a választottjáról. Aztán persze jön a feketeleves…”Nagyon hülyék tudunk lenni, mi nők…ha találkozunk egy olyan pasival, aki végre jó az ágyban, akkor az esetek 90 százalékában egyből bele is zúgunk, mert azt hisszük, ő az igazi…” – mondja. Saját bevallása szerint nagyon szenvedélyes, és képes mindenfajta szélsőséges érzelemre…Volt, hogy iszonyú drámát rendezett egy szakításnál: „Felgyújtottam a menyasszonyi ruhámat a hajópadlós lakásban, apró darabokra szabdaltam az esküvői csokromat, majd kiugrottam az erkélyről…De persze mi sem jellemzőbb rám, hogy ez utóbbi momentum inkább vicces volt, semmint tragikus, hiszen a magasföldszinten laktam…” Amikor Györgyi ezt a történetet írta meg könyvében, akkor jutott eszébe, hogy ilyen drámai módon megszenvedni egy kapcsolat szétmenését igazából egy meleg párnál látta hasonlóan. Tehát szerinte sincsenek ember és ember között túl nagy különbségek…”Azt gondolom, hogy amikor beleszeretünk valakibe, akkor egy emberbe szeretünk bele, és csak a kódoltságunktól függ, hogy az illető éppen férfi vagy nő-e.” Megkérdeztük többek között arról is, hogy mi a véleménye arról, fogadhatnak-e örökbe gyereket a meleg párok. „Naná – mondta Györgyi. A homoszexualitást nem lehet elkapni, mint a náthát, és vica versa…hiszen a homoszexuálisok is hetero szülők gyermekei. A hálószobatitkokba pedig normális esetben egy hetero pár sem avatja be a csemetéit…” Györgyinek nagyon nagy fájdalma, hogy nem szülhet gyereket, de azt mondja, sokszor elgondolkodott rajta, hogy ha ez mégis sikerült volna neki, és pl. bébiszitterre lett volna szüksége, akkor nagy valószínűséggel egy meleg srácot választott volna erre a feladatra. [img_assist|nid=384|title=|desc=|link=popup|align=left|width=120|height=90]De nem túl optimista a hazai viszonyokat illetően…Neki is szemet szúrt, hogy Nyugaton mennyivel előrébb tartanak, és tartottak már a rendszerváltást megelőzően is. Erről mesélt egy érdekes történetet: „1998 körül rendeztek egy nemzetközi konferenciát, ahol keleti és nyugati fiatalok találkozhattak egymással. Én, mint kezdő riporter meginterjúvoltam egy holland fiút, aki a pasijával érkezett. Fel is tettem neki a nagy kérdést: Hogyan mondtad meg a szüleidnek, hogy meleg vagy? Mire a srác csak nézett rám nagy bociszemekkel, és csóválta a fejét. Én? Sehogy! De arra sem emlékszem, hogy a nővérem egy verőfényes vasárnap délelőtt odaállt volna a szüleink elé, és közölte volna velük, hogy „heteroszexuális vagyok!” Akkor ezen az epizódon igencsak elgondolkodtam…” És persze még rengeteg dologról esett szó a műsor 3 órája alatt… Most már csak annyit, hogy Györgyi nemsokára újból városi lánnyá vedlik vissza, mert ismét Pestre költözik. „A válás olyan nagyon nem tört le, inkább a hiúságom szenvedett csorbát” – árulta el. És rendületlenül dedikál, „road show”-n vesz részt a könyvével, jövő héten pl. Békéscsabára és Szarvasra utazik, utána pedig az ország nyugati fele a cél. Már körvonalazódik benne a következő könyv témája (szingliség negyven fölött), de azt mondja, ezt majd csak akkor írja meg, ha már szétfeszíti belső kényszer. Emellett van egy heti műsora az ATV-n (A nő helye), és egy heti kulturális műsora egy új kereskedelmi rádión. A többit majd később, hiszen Györgyi tett a Gayradiónak egy olyan ígéretet, miszerint nagyon szívesen jön hozzánk, mint rendszeres vendég, sőt, akár műsort is vezetne nálunk. Mit csináljunk, ha egyszer itt mindenki ilyen jól érzi magát…

Read: